Rend a lelke mindennek: könyvek

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: könyvek. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. május 9., kedd

Beszámoló 1.

A legnagyobb mumusomat, a padlást sok körrel tudtam csak befejezni. Elkövettem azt a hibát, hogy csak lazán néztem át a cuccokat. Mivel szeretnénk oda gyerekszobákat kialakítani, muszáj volt drasztikusan csökkentsem a holmijaim számát. Most tényleg kézbe vettem mindent egyenként. Nagy munka volt, de megérte. Nem voltam nagyon-nagyon szigorú, de így is rengeteg dolognak mennie kellett.
A kiindulás katasztrofális volt:

Megpróbáltam kategóriánként összeszedni, hogy mit sikerült elérnem.

1. Ruhák
Ezekkel sosem volt gondom, de most Trinny videójának hatására kiraktam azokat a holmikat, amiket tényleg nem szerettem, csak azért tartottam meg, mert hasznosak. - Ennek ellenére mégis alig-alig használtam őket. Most már két kisebb dobozban elférnek a holmijaim; felsőkből csak annyi van, amit mindig használok (kivéve egy-két igazán nyári cucc), a nadrágokból és a pulcsikból vannak inkább szezonális darabok, amiket külön tartok.
A gyerekek ruháját egyesével átnéztem, hajtogattam. 4 gyerek van, szóval gondolhatjátok meddig tartott az egész... Néhány kép a munka közbeni állapotokról, ill. most hogyan néznek ki:

2. Könyvek

A saját könyveimet újra átnéztem, de bevallom, sokat visszaraktam az elengedős kupacból megint. Nem tudom.. úgy érzem, idővel kialakul majd ezen a területen is a harmónia az elképzeléseimmel. De volt amit elajándékoztam vagy eladtam, sőt még az egyetemi könyvtárba is vittem vissza szakkönyveket. A tárolásukat elég furán oldottam meg: nem túl szép, de átmenetinek tekintem - ha már a nappaliban a könyvespolc felét nem fogják elfoglalni a játékok, akkor visszakerülhetnek. Ez szerintem még kb.10 év.. :) Szóval a dm-es pelenka dobozait oldalra fektettem, és így tettem bele a könyveket:

A gyerekkönyvek nekem már tulajdonképpen érzelmi kategória. A legtöbbet külön gonddal válogattuk nekik. Az biztos, hogy megvárjuk, hogy a legkisebb (1 éves) is olvashassa őket, aztán majd kiválogatom, hogy mit tartok meg az unokáknak. ;)

Folyt.köv.

2015. október 2., péntek

Könyveim

Amint láttátok, szép lassan elég sok könyvtől megszabadultam. Ez nem túl szép kifejezés erre a helyzetre, de sok hely felszabadult a padláson is és a lelkemben is.
A mi családunkban nagy értéke van a tudásnak, műveltségnek, így ebből kifolyólag a könyvnek is. Régen (ahogy néhányan láthatjátok :) ) beleírtuk egymásnak emlékül, hogy kitől, milyen alkalomra kapta. Gyerekkoromban külön könyvtárszobát álmodtam magamnak, sőt, most jut eszembe, apukám is könyvtárszobát akart létrehozni a padláson. Ez egyébként nagyon jó lenne, mert tényleg nem férnek már el a könyvektől. Az elhatározás időnként megvan, hogy legalább a régi román nyelvű egyetemi tankönyveket dobják ki, de sosem lesz belőle semmi. Na de ez nem az én dolgom.
Azt hiszem, egyetem alatt kezdtem néhány könyvet elajándékozni, aztán vittem könyvtárba (szintén ajándékba) és antikváriumba (nagyon ajánlom a központi antikváriumot).
Most egyre szigorúbb voltam. Nekem ezzel kapcsolatban nagyon bejött, hogy hagyatkozzak a megérzéseimre. Mert mondjuk nem akartam ajándék-könyvet "kidobni", vagy úgy gondoltam, hogy előbb még el kéne/szeretném olvasni. És azonkívül sok olyan is volt, ami egy életérzést jelképezett nekem, ami nekem szimpatikus, amiről azt hittem, hogy nekem kell és ha van ilyen-olyan könyvem, akkor enyém az a stílus.
Nem emlékszem, mikor kattant át a gondolkodásom, de rájöttem, hogy én ezt egyszerűen nem akarom. És valóban rossz érzés volt megfogni azt a könyvet, amit kb. 5 éve kaptam karácsonyra és legbelül tudom, hogy nem akarom elolvasni, mert elolvastam a fülszöveget és kiráz tőle a hideg. A könyveknek szerintem 80%-a ajándék, a legtöbbet a szüleimtől kaptam. Nagyon rossz érzés volt ezeket most félretenni, mert tudom, hogy szeretettel adták és biztos jó könyvek is, csak sajnos nem találták el az ízlésemet. Azt hiszem egy (vagyis három) olyan könyv van, amit nagyon szerettem és szép emlék fűződik hozzá, a Pausztovszkij-könyvek. Nagyon szerettem, de tudom, hogy nem fogom újraolvasni, és inkább szeretném, ha másnak is örömet szerezne.
A kedves emlékű töri és biosz tankönyveimet kidobtam, mert erről is be kellett valljam magamnak, amit legbelül mindig is tudtam, hogy nem fogom téli estéken olvasgatni és mire a gyerekeim odakerülnek sokkal jobb segédeszközt is tudunk nekik keresni.
Most nagyjából a fele könyvet tudtam elajándékozni, a többit szeretném bevinni a könyvtárba, remélem, elfogadják.
És ezek után mi maradt?
Maradt azért szépirodalom így is :) néhány kertészeti/szakmai könyv, gyakorlatiasabb könyvek és rengeteg nyelvtanulós könyv. Annyira megjelent az, amit Marie Kondo írt a könyvben: tisztán látszik a holmijaimról, hogy mi érdekel a legjobban, milyen irányba kellene forduljak. Sokkal több a nyelvtanulási/kreatív könyvem, mint a szakmai (mármint amit egyetemen tanultam).

Azt hiszem, részemről a kidobálást befejeztem, jöhet a pakolás!

2015. szeptember 21., hétfő

Újabb könyvlista!

Még érik a bejegyzés, hogy végül hogy "küzdöttem" meg a maradék könyvekkel, de addig is közzéteszek egy újabb listát.
De most bárki bármit elvihet, ugyanis mind ajándék! Egyedül a postaköltséget kell állni, ha (sajnos) nem tudunk személyesen találkozni. Személyes átvétel Budapesten lehetséges, dél-Buda, ill. központibb részek előnyt élveznek. :)

Válogassatok, utána viszem antikváriumba, könyvtárba!