2017. május 9., kedd

Beszámoló 1.

A legnagyobb mumusomat, a padlást sok körrel tudtam csak befejezni. Elkövettem azt a hibát, hogy csak lazán néztem át a cuccokat. Mivel szeretnénk oda gyerekszobákat kialakítani, muszáj volt drasztikusan csökkentsem a holmijaim számát. Most tényleg kézbe vettem mindent egyenként. Nagy munka volt, de megérte. Nem voltam nagyon-nagyon szigorú, de így is rengeteg dolognak mennie kellett.
A kiindulás katasztrofális volt:


Megpróbáltam kategóriánként összeszedni, hogy mit sikerült elérnem.

1. Ruhák
Ezekkel sosem volt gondom, de most Trinny videójának hatására kiraktam azokat a holmikat, amiket tényleg nem szerettem, csak azért tartottam meg, mert hasznosak. - Ennek ellenére mégis alig-alig használtam őket. Most már két kisebb dobozban elférnek a holmijaim; felsőkből csak annyi van, amit mindig használok (kivéve egy-két igazán nyári cucc), a nadrágokból és a pulcsikból vannak inkább szezonális darabok, amiket külön tartok.
A gyerekek ruháját egyesével átnéztem, hajtogattam. 4 gyerek van, szóval gondolhatjátok meddig tartott az egész... Néhány kép a munka közbeni állapotokról, ill. most hogyan néznek ki:


2. Könyvek
A saját könyveimet újra átnéztem, de bevallom, sokat visszaraktam az elengedős kupacból megint. Nem tudom.. úgy érzem, idővel kialakul majd ezen a területen is a harmónia az elképzeléseimmel. De volt amit elajándékoztam vagy eladtam, sőt még az egyetemi könyvtárba is vittem vissza szakkönyveket. A tárolásukat elég furán oldottam meg: nem túl szép, de átmenetinek tekintem - ha már a nappaliban a könyvespolc felét nem fogják elfoglalni a játékok, akkor visszakerülhetnek. Ez szerintem még kb.10 év.. :) Szóval a dm-es pelenka dobozait oldalra fektettem, és így tettem bele a könyveket:


A gyerekkönyvek nekem már tulajdonképpen érzelmi kategória. A legtöbbet külön gonddal válogattuk nekik. Az biztos, hogy megvárjuk, hogy a legkisebb (1 éves) is olvashassa őket, aztán majd kiválogatom, hogy mit tartok meg az unokáknak. ;)


Folyt.köv.

2017. február 14., kedd

Az alagút vége

Jelentem alássan, nagyjából készen vagyok. !!!
Nem hittem volna, de megembereltem magam, ill. muszáj is volt felújítás miatt szigorúnak lennem. Itt most a fő mumusomra, a padlásra gondolok, ahol nagyon sunyin megbújt mindenféle apróság. Egyszerűen még kategóriába is alig tudtam tenni. Úgyhogy most, lépésről lépésre haladtam, MINDENT egyesével kézbe vettem, és RENGETEG holmit dobtam ki/szabadultam meg/szeretnék eladni, stb.
Jelenleg a tároláson dolgozok, hogy jó érzés legyen rájuk tekinteni és könnyű legyen mindent megtalálni.
Fényképes beszámoló majd később következik!

(pinterest)

Gardróbrendezés Trinny Woodall szerint

Ha valaki nem ismerné, Trinny Woodall angol stylist, Susannah Constantine-nal ők vitték a What Not to Wear műsort. Nagyon klassz műsor volt, és a hozzá tartozó könyv is remek (ahogy a többi is).
Szerencsére Trinny azóta is ontja magából a tanácsokat és hozzá a videókat a Facebookon. Ezt a következőt még január elején tette fel, de így tavasz közeledtével, meg egyébként is bármikor aktuális lehet. Azért is szerettem volna itt megmutatni, mert szerintem példaértékű, ahogy viszonyul a régi és kevésbé régi ruháihoz a szelektálás szempontjából és közben jó tippeket is ad. Lehet mondani erre, hogy könnyű neki, mert ez a munkája és a pénze is megvan hozzá, de ha nem hordunk valamit, akkor az is pénzkidobás volt, nem?

Tehát Trinny év elején kiveszi a ruháit a gardróbból, hogy átnézze őket, hiszen "mindannyian követünk el hibákat". Egyesével kézbe veszi, elmondja, melyiket hol, mikor vette, hol, mikor, mivel hordta. Rengeteg van, ami nem vált be, annak mennie kell, bármikor is vásárolta. (Tippek eladáshoz.) Sőt, olyan is volt, amit nagyon szeretett, de már nem hordja, és érzi, hogy nem is fogja. ("I'm over it. Can I let it go?") Természetesen olyan is van, amit nagyon szeret: "this shirt makes me happy". (KonMari? :) ) Néhány érdekes tipp a tároláshoz: szettben akasztja vissza a ruhát; tehát a vállfára kerül a felső, a blézer, de még a hozzá való nyaklánc is. Így ha nincs sok ideje az öltözködéshez, egyszerűen csak leakasztja, mert tudja, hogy ez jól mutat együtt.
Ráadásul, ha olyan ruhát talál, ami jól áll, jó minőségű és jó árban van, akkor rögtön többet is vesz belőle! Így tart ugyanabból a blúzból hármat is. :-o Vagy a másik verzió: többféle színben vette meg ugyanazt a fazont. - Ez már életszerűbb. :)
Még egy megszívlelendő tanács, hogy jóban legyünk magunkkal: mindig az aktuális méretünknek megfelelő ruhákat tartsuk a szekrényben. Nagyon rossz érzés lesz újra és újra szembesülni azzal, hogy nem jön ránk egy csomó minden. :)

Íme a videó:

2017. február 1., szerda

Tiszta öröm

Már régóta szerettem volna írni egy összefoglalást a második kötetről, végre összejött.
Szerintem nagyon jól sikerült ez a könyv, remek kiegészítése az elsőnek és ez is képes egy újabb lökést adni az embernek. Ugyanakkor sokkal töredezettebbnek érzem, ide-oda ugrál a témák között, hiszen a felmerülő kérdéseket, problémákat taglalja.

Bevezetés: A KonMari-módszer; A rendrakás hat alapszabálya
A módszer rövid ismertetése, szép esszenciája, közben végig bólogat az ember. :)

I. KonMari-mestertippek

1.Hogyan ismerheted fel egyre könnyebben, hogy mi tölt el örömmel?
Rövid, néhány oldalas szösszenetek a témában. Mintha megpróbálná elmagyarázni, hogy mit is értett bizonyos fogalmak alatt, mit próbált átadni az első könyvében. Néhány példa: takarítás - rendrakás közötti különbség, funkció - öröm ellentmondása, és még, hogy ne adjuk fel, mert a rendetlenség csak átmeneti!

2. Hogyan töltheted meg az otthonod örömmel?
Itt főleg történeteket olvashatunk példaként.

3.Minden, amit az örömteli tárolásról tudnod kell
A legfontosabb, hogy ezt csak a szelektálás után szabad csinálni! Különben újra és újra ki fog derülni, hogy másként is lehetne, máshova kellene, stb. Érdemes természetes anyagokat használni a tároláshoz, illetve "a bevett gyakorlat a tárolásnál a 90 százalékos helykihasználás. Ha kiválogattad a dolgokat, amiket szeretsz, addig töltsd meg a fiókjaidat, míg tele nem lesznek, de még nem túlzsúfoltak. Az emberi természetből fakad, hogy az üres helyeket ki akarja tölteni. Ha csak 70 százalékosan vagy levegősen töltjük ki a helyeket, nem érezzük majd a felismerés pillanatát, ráadásul mielőtt észbe kapnánk, elkezdjük felhalmozni a 'nem szeretem' holmikat, új tárolódobozokat vásárolunk, és végül ugyanoda jutunk, mint ahol elkezdtük."
Ezen kívül KonMari az alapanyagot is figyelembe veszi a tárolásnál: textil, papír és elektromos kategóriába sorolja őket. Így még ha többféle dolgot is kell elrakni, mégis mutatnak egy egységes képet.
Van egy rövid leírás is a hajtogatásról, de részletesebben csak a következő fejezetben foglalkozik vele.

II. A rendrakás enciklopédiája

4. A ruhák rendje
És itt a lényeg, amit mindenki várt! Illusztrált hajtogatási útmutató különböző ruhadarabokhoz! Bevallom, én csak most foglalkoztam ezzel tüzetesebben és ki is próbáltam, nagyon klassz! Kösz, Marie!

5. A könyvek rendbetétele
Ez a kategória sok embernek nagy nehézséget jelent, sőt, ki is jelentik, hogy náluk a könyv tabu, mindnek kell maradnia. Nekem is rettenetesen nehezen ment, szerintem rosszabb volt, mint a komono. Ami miatt mégis futottam velük sok-sok kört, az az a nyomás és lelkiismeretfurdalás volt, amit éreztem, valahányszor csak rájuk gondoltam. Így most megint egy nagy kupac könyv várja, hogy új helyre kerüljön, én pedig jelentősen megkönnyebbültem. Most éppen ott tartok, hogy újra átolvasgatok olyanokat, amikről sejtem, hogy igazából nem szeretném tovább tartani. Lassan fellélegzik a ház, nem lesznek nyomasztó "el kellene olvasnom", "tudnom kellene, szakmai", "de jó lenne megtanulni/megfőzni.." stb.
"Ha csak azok a könyveid maradnak meg, amiket igazán szeretsz, akkor rájössz, hogy jelentősen megváltozik a kapott információk minősége."
Egyedül a gyerekkönyvekhez nem nyúltam drasztikusan, mert még megvárom, hogy a kisebbek utol érjék a nagyobbakat. :)

6. A papírfélék rendje
Hihetetlen, de tényleg ezt is át kell nézni egyesével. Én csak most találtam rengeteg felesleges jótállást, leírást, és felülbíráltam régi jegyzeteimet is. Megint van mire rajzolniuk a gyerekeknek! :D

7. A komono, az apróságok rendje
Gondolom már mindenki tisztában van azzal, mi is a komono. Mindenféle kacatok, apróságok, amik abszolút hajlamosak felhalmozódni, "csak úgy". Nem keverendő össze azokkal a holmikkal, amikhez erős érzelmi kötődés fűz.
Itt ír többek között a CD-kről, DVD-kről, elektromos kütyükről, dekorációkról, hobbi cuccokról, stb. A konyhai dolgok kapcsán van egy nagyon részletes leírás a konyháról, a kialakítás, tárolás, elhelyezések titkáról. Bevallom, nagyon örültem ennek a résznek, nálam ez nagy mumus. (Nagyon pici a konyhánk.) Na és erre mi van a könyvben? "A konyha az a hely a lakásban, ahol még akkor is, amikor már kiszelektáltunk és kidobtunk mindent, ami nem tölti be már a funkcióját, mégis úgy tűnik, túl sok minden maradt. Ez gyakran összezavarja a tanítványaimat." Hát én nap mint nap összezavarodok..
A konyhán kívül a fürdőszobáról is ír egy hosszabb útmutatót, gondolom, ez is jól jön sok embernek.

8. Holmik, amikhez érzelmileg kötődsz
Kisebb kategóriákra bontotta ezt a részt: iskolai emlékek, régi szerelmek emlékei, szentimentális felvételek, gyermekeid alkotásai, emlékiratok, levelek, fényképek.
Ezek nehéz dolgok. Az ember azt hiszi, kitép a szívéből egy darabot, ha ettől vagy attól megválik. De legyünk őszinték magunkhoz. Tényleg? Tényleg ebben az apróságban őrzöm az emléket vagy a szívemben, elmémben? Ugye? És ami a legfurcsább volt, hogy amikor megváltam egy nagyon kedves, rég elhunyt rokonom tizenvalahány évvel ezelőtti ajándékától, megkönnyebbültem! Elment vele a lelkiismeretfurdalás, hogy nem használtam (és nem is fogom), és megmaradt az ő szép, tiszta és most már boldog emléke.

III. Az életet megváltoztató varázslat

9. Otthon, ami örömet sugároz
Egy kis "varázslat", ami segít, hogy örömteli, boldog érzés legyen az otthonlét. Szobánként egy kis rajz, egy kis leírás. Szerintem aranyos. :)

10. Változások, amelyeket a rend hoz magával
Történetek, ha eddig nem hittük volna el, hogy tényleg milyen mélyreható változásokat képes magával hozni ez a módszer, ill. ha alkalmazzuk a módszert és végig csináljuk. :)
Itt ír arról is, hogy mi a teendő, ha a családunk nem szeretne részt venni a nagy szelektálásban. Nem szabad erőltetni, mert tényleg ragályos! Nálunk is történtek változások, pedig nem is hirdetem!
"A legnagyobb változás, amit a rendrakás hoz magával, hogy megtanulod szeretni saját magadat. Amikor rendet teszel, egy kis magabiztosságot nyersz.
Elkezdesz hinni a jövőben.
A dolgok egyre simábban mennek.
Az emberek, akikkel találkozol, változnak.
Váratlan dolgok történnek, pozitív értelemben.
A változás kezd felgyorsulni.
És elkezded igazán élvezni az életet."

Én is ezt kívánom nektek! Kezdjetek hozzá, ha még nem tettétek volna! :)

2017. január 6., péntek

Téli díszeink

Nem nagyon értek a ház ünnepi kidíszítéséhez, de eddig talán azért nem volt bátorságom és ötletem hozzá, mert az újságok és az internet tele vannak számomra 'túl sok' ötlettel. Túl konkrét (beszerezhetetlen), túl bonyolult, stb. De most a Reading My Tea Leaves blogon olyan szép díszeket láttam, ami igazán az én stílusom. Íme néhány:





Ebből kiindulva mi is készítettünk néhány díszt a gyerekekkel:



Az adventi koszorút szétszedtük és a tobozból füzért készítettünk.





Az adventi naptárunk sem volt túl bonyolult, hanem éppen megfelelő a várakozó, izgatott gyerekeknek. 24 kép a pinterest-ről kinyomtatva, édességet úgy is sokat esznek (eszünk..) ebben az időszakban.

2016. december 24., szombat

Boldog Karácsonyt!

Hogy mihez kezdjünk a felszabadult hellyel, idővel?
Ami épp aktuális:

 

Boldog Karácsonyt! :)

2016. december 14., szerda

Az elmúlt két évem

Kicsit sokkoló belegondolni, hogy már két éve nekiugrottam ennek a programnak. Persze tudnék magyarázkodni, de minek?
Pedig úgy éreztem, nincs annyira rengeteg holmim. Mégis éreztem a túlzsúfoltságot, szinte megfojtott. Újra és újra azt éreztem, hogy legszívesebben mindent kidobnék. Most már nem is állok tőle távol, de más ész nélkül kidobni mindent, mint belső meggyőződésből. Hosszú volt idáig az út - lássuk csak!
Amikor nekikezdtem, még csak három apró gyerek volt itthon (most már négy, tehát közben volt ugye várandósság, szülés is). Mivel mindig volt itthon valaki, mindig volt valami esemény, nem tudtam a kategória szerinti holmikat összegyűjteni a házból egy helyre. Elméletileg először elvégeztem az alsó szintet, majd a felső szintet. A ruhákat, könyveket polconként, a játékokat is próbáltam, stb., stb. A padláson úgyszintén.
Aztán, ha jól emlékszem, megjelent néhány kisegér a padláson. Nem kívánom senkinek a felismerést, a rettegést, hogy nehogy lejöjjenek a lakótérbe, meg a várakozást, hogy sikerült-e végre elfogni, mikor lesz vége. Lopva mentem fel, újabb holmikat dobtam ki, amit nem is értettem, hogy eddig minek tartogattam. Azonkívül sok minden tönkrement (egérpisi), azok is mentek, nem is hiányoznak.
Közben hiába mondhattam azt, hogy végigcsináltam, nem éreztem a különbséget! Időről időre eszembe jutott egy-egy tárgy, amin aztán sokat gondolkodtam, de ez már tulajdonképpen magában rejtette azt, hogy nálam vége a pályafutásának, el kell engednem.
Már nem is tudom hogy, de eljutottam a minimalizmusig (elolvastam a magyarul fellelhető könyvet, majd beleolvastam külföldi - főleg amerikai - blogokba), és úgy éreztem, hogy igen, ez vagyok én is. Minimalista.
Itt tartunk ma. A padlásunk felújítása még mindig zajlik, ami remek alkalom nekem, hogy még több dologtól elköszönjek. Most már hálával gondolok rájuk, és nem tartom meg automatikusan a régi tárgyaimat. Eddig ezt tettem; meg se kérdőjeleztem, bele se gondoltam - mindig is az enyém volt, hát félretettem, visszatettem. Most olyan, mintha újraépíteném önmagam - de nem lerombolva a régit!
Kívánom, hogy Ti is eljussatok ehhez az élményhez!