Arról van szó, hogy nem elég, hogy állítva hajtogatod a ruhákat, be is kell tenni egy dobozba. Nálunk a gyerekek ruhái vannak komódban, ott alkalmaztam ezt a módszert. Időről időre vettem ikea skubb dobozokat; mivel a komód is ikeás, szépen illeszkedik a fiókokba. Ami a hajtogatást illeti, nem voltak nagy igényeim, nem tanulmányoztam videókat, hanem egyszerűen csak még egyet hajtogattam a holmikon és kész. Nekem megállnak így is.
És így néz ki a gyakorlatban.
Egy gyerek - egy fiók. Mindenkinek van külön kis szíve, így tudják, hogy melyik kié. (Én varrtam! ;) )
Belül:
A szűk hely - rengeteg ruha miatt még így is sokszor rendetlen, de közelről sem annyira, mint régen. Tényleg sokkal, sokkal jobb külön dobozba tenni, átláthatóbb és egyszerűbb a rendszer.
Egyébként Marie Kondo azt tanácsolja, hogy a tárolásnál először nézzünk körül otthon, mi lenne felhasználható. Előszeretettel ajánlja a cipősdobozt, és ráadásul simán lehet kérni a cipőboltokban. Én, bevallom, nem szeretem, nem tartom szépnek, és nem is tudnám szépen bevonni.
Szóval mivel ez a dolog bevált, már nézelődtem a lakásban, hogy hol lehetne még alkalmazni. A saját ruháimnál nem, mert ott nagyon magas polc van, és bevált a normál hajtogatás. De a különböző apróságokat a ruhásszekrényben (dezodor, kontyfogó, stb.) és az íróasztal fiókban (tollak, kapcsok, stb.) dobozba tettem. Az eredmény ugyanaz: átláthatóbb, egyszerűbb.
Amikor pedig a konyhában szenvedtem, hogy a szekrényben hogy tudnám normálisan eltenni az ételeket (nincs kamrám), eszembe jutottak a kis műanyag kosárkáim. És lőn, nem esik a fejemre semmi, nem kell székre álljak, hogy a polc hátulját is elérjem, hanem csak kihúzom a megfelelő kosarat.
Amit pedig tudok, kiöntöm külön dobozba:
Tehát az ötlet működik. Ráadásul egyrészt olyan pofonegyszerű, hogy az ember csodálkozik, hogy eddig miért nem jutott eszébe, másrészt mindenki magára szabhatja a designt, a felhasználási helyet, ahogy tetszik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése